EPER - FOTÓ

GYORS PARADICSOMLEVES

Ez az egyik általam ismert legegyszerűbben elkészíthető étel, és igazán finom meleg, nyári napokon, amikor az ember a nagy melegben nem kíván annyira enni, de mégscsak kell valami kis főtt étel a gyomorba.

Hozzávalók: fél liter paradicsomlé (igen, jól gondolod, a bolti, amit italnak árulnak), fokhagymasó, bors, friss bazsalikom, sajt, 2-3 leveseskanál lisztés olaj a rántáshoz.

Lisztből, olajból rántást készítek. A rántást felöntöm a paradicsomlével, és még kevergetés közben adom hozzá tetszés szerinti mennyiségben a fokhagymát, borsot (ha nem olyan édes a paradicsomlé akkor egy kis cukrot), és beleszelem ollóval a friss bazsalikomot.

Tálaláskor apró sajtkockákkal szórom meg.

BORSÓLEVES



Hozzávalók két személyre: fél kg zsenge cukorborsó, két nagyobb sárgarépa, 2 zellerszár, 1 vöröshagyma, olaj, vegeta, 8 tojásos csillagtészta.

A zöldégeket megtisztítom. A borsót megpirgálom, a répákat vastagabb karikákra szelem, majd a karikákat 4 cikkre aprítom. A zellerszárakat apróra szeletelem, hagymát megpucolom, egészben hagyom.

Az így megtisztított zöldségeket egy fazékban 3-4 evőkanál olajjal picit pirítom, majd felöntöm annyi vízzel, hogy a víz ellepje. Vegetával ízesítem. Első forralás után takarékon főzöm kész állapotúra. Amikor már megpuhultak a zöldségek, egy marék csillagtésztát szórok a levesbe, és puhára főzöm.

ELFELEDTEK...

A napokban egy baráti beszélgetés témája -míly meglepő - az étkezés volt. Egy kollégám épp az olaszokat és a franciákat magasztalta, amiért olyan változatosan tudnak étkezni, mert ugye nekik ehhez minden "adott": van tenger, hegy, meleg-hideg, megterem rengeteg fajta zöldség, és gyümölcs. ja és persze van fantáziájuk. Ez elgondolkodtatott. Hisz fantáziánk épp nekünk is akad, nálunk is sok minden megterem, csak valahogy elfeledjük ezeket a finomságokat felhasználni a konyhában a mindennapokban. Mint általában olyan sok mindent, ezeket sem értékeljük.
Ott van például a csicsóka. Szerintem a mai fiatalok közül kevesen tudnák megmondani, mi is az, mikozben nagymamám elmondása szerint gyerekkorukban minden kertben megtalálható volt ez, a leginkább burgonyához hasonlító növény, csak elfeledtük, nem használjuk. Talán mert nem gazdaságos termeszteni...ki tudja. pedig színesíthetné étkezésünket.
A mostanság nagyon felkapott medvehagymát már nem is kell említenem. Neki valahogy sikerült átverekedni magát a médián keresztük a konyhaasztalra.
Aztán nézzük csak, mi van még. Mi vidéken minden évben készítünk rebarbara tortát. (A receptet hamarosan leírom). Az sem épp egy olyan növény, melyet április és június közt minden zöldséges polcán megtalálunk...Gyermekkorom kedvelt gyümölcséről, a vackorról nem is beszélve...és ott árválkodnak a többiek is sorra: a som, a kökény, az általunk nagyon kifejezően csak "fosókának" nevezett sárga, apró ringló.
Miért nincsenek ezek a zöldségesnél a polcon idényük idején? Pedig biztos úgy alkotta meg őket teremtőjük, hogy egymást kiegészítve az itt élő embereknek tápanyagszükségletének fontos forrásai...nem kell távoli helyeken termő vitamingazdagnak mondott gyümölcsökkel színesíteni étkezéseinket, elég lenne kicsit körülnézni itthon...A jövőben én is tágabbra nyitom a szemem, és keresem az árválkodó "Elfeledteket", és gyűjtöm a hozzájuk fűződő recepteket. :-)

BODZASZÖRP

A manapság inkább árokparton felfedezhető, nehezen megközelíthető bodzabokor régen igen előkelő helyet foglalt el a kertben. A néphiedelem úgy tartotta ugyanis, hogy a kert végébe ültetett bodzabokor elűzi a veszedelmet. Hogy pontosam mit értettek veszedelem alatt, azt nem tudom, de az biztos, hogy magas C vitamin tartalma miatt ez a növény erősíti immunrendszerünket, kitűnő ellenszere megfázásnak, köhögésnek, illata isteni, így jót tesz testnek, léleknek egyaránt.

A szörphöz: 15-20 bodzavirág (eső után egy nappal, lehetőleg olyan helyről, mely minél kevésbé poros, szennyezett), 6 liter víz, 2 kg cukor, 1,5 dkg borkősav vagy citromsav (patikában vagy boltban kapható a fűszereknél)

1. A 6 liter vizet a 2 kg cukorral felforralom. Ha a lé kihült, hozzáteszem a borkősavat.
2. A virágokat 3-4 napig állni hagyom az így elkészített lében.(Áztatás előtt a virágokat, ha feltétlenül nem szükséges, ne mossuk meg, mert úgy a virágport is lemossuk róluk, és a szörp a koszt úgyis "kiforrja".)
3. A negyedik napon leszűröm a lét, és üvegekbe öntöm.
Az így elkészített szörp állítólag egész télen eláll (hisz a borkősav nemcsak savanykás ízt ad, hanem tartósít is), de nekem még soha nem sikerült akkora adagot legyártanom, hogy megérje az augusztust...

TENGERI HAL

Hozzávalók: 6 megtisztított tengeri hal (fogalmam sincs milyen fajta, lsd. a képen), 2 citrom, fél zellergumó, 5-6 zellerszár, petrezselyem, 7-8 gerezd foghagyma, só, bors, olivaolaj

1. A tepsit alufóliával bélelem, és olivaolajjal megkenem. Erre kerül egy "zöldségágy", mely fokhagyma szeletekből, és 5-6 cm hosszúra szeletelt zellerszár darabokból áll.
2. A halakat, kívül-belül megkenem olivaolajjal, és lesózom.
3. A halakat lefektetem a zöldségágyra, ügyelve arra, hogy a fokhagyma és zeller darabok a halak alatt legyenek. A halak hasába pár fokhagyma szeletet helyezek, majd vékony citromkarikából, 2 mm-esre szelt zellergumó szeletből, alul felül petrezselyemlevelekből álló "szendviccsel" tömöm meg őket. Ha hosszúkás a hal, akkor akár 3 ilyen "szendvics" is belefér egymás mellett. A szendvicsben a citromkarika legyen felül, alatta a zeller, hogy a citromlé azt is átjárhassa.
4. A halak tetejét frissen tört borssal beszórom.
5. 200 fokos sütőben 20 percig alufóliával lefedve, majd 20 percig alufólia nélkül sütöm.
Törtkrumplival tálalom. Előételnek illik hozzá a zellerkrém leves, melynek receptje a blogon hamarosan megtalálható lesz ;-)