A napokban egy baráti beszélgetés témája -míly meglepő - az étkezés volt. Egy kollégám épp az olaszokat és a franciákat magasztalta, amiért olyan változatosan tudnak étkezni, mert ugye nekik ehhez minden "adott": van tenger, hegy, meleg-hideg, megterem rengeteg fajta zöldség, és gyümölcs. ja és persze van fantáziájuk. Ez elgondolkodtatott. Hisz fantáziánk épp nekünk is akad, nálunk is sok minden megterem, csak valahogy elfeledjük ezeket a finomságokat felhasználni a konyhában a mindennapokban. Mint általában olyan sok mindent, ezeket sem értékeljük.
Ott van például a csicsóka. Szerintem a mai fiatalok közül kevesen tudnák megmondani, mi is az, mikozben nagymamám elmondása szerint gyerekkorukban minden kertben megtalálható volt ez, a leginkább burgonyához hasonlító növény, csak elfeledtük, nem használjuk. Talán mert nem gazdaságos termeszteni...ki tudja. pedig színesíthetné étkezésünket.
A mostanság nagyon felkapott medvehagymát már nem is kell említenem. Neki valahogy sikerült átverekedni magát a médián keresztük a konyhaasztalra.
Aztán nézzük csak, mi van még. Mi vidéken minden évben készítünk rebarbara tortát. (A receptet hamarosan leírom). Az sem épp egy olyan növény, melyet április és június közt minden zöldséges polcán megtalálunk...Gyermekkorom kedvelt gyümölcséről, a vackorról nem is beszélve...és ott árválkodnak a többiek is sorra: a som, a kökény, az általunk nagyon kifejezően csak "fosókának" nevezett sárga, apró ringló.
Miért nincsenek ezek a zöldségesnél a polcon idényük idején? Pedig biztos úgy alkotta meg őket teremtőjük, hogy egymást kiegészítve az itt élő embereknek tápanyagszükségletének fontos forrásai...nem kell távoli helyeken termő vitamingazdagnak mondott gyümölcsökkel színesíteni étkezéseinket, elég lenne kicsit körülnézni itthon...A jövőben én is tágabbra nyitom a szemem, és keresem az árválkodó "Elfeledteket", és gyűjtöm a hozzájuk fűződő recepteket. :-)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése